Stefan és Caroline kapcsolata évadról évadra fejlődött és nőtte ki magát előbb barátsággá, majd pedig szerelemmé. Az első évadban Caroline azonnal kiszúrta magának az új fiút az iskolában, flörtölgetett is Stefannal, ám a srác erre nem volt vevő. A történetszáluk a második évadban folytatódott, sőt ott lett kibontva igazán. Mikor a lány is vámpírrá változott, Stefan segített neki megbirkózni a helyzettel, és nagyszerű barátság alakult ki köztük. Stefan a harmadik évadban Ripper lett, így sajnos ők ketten nem sok jeleneten osztoztak, azonban a negyedik szezon sok közös pillanatot tartogatott, és egy egész kicsit már a rejtett érzések is megmutatkoztak, de ez igazán az ötödik évadra nőtte ki magát, ahol Caroline már többször is jelét mutatta féltékenységnek. A hatodik szezonban végre Stefan szeme is kinyílt, és rájött, érez valamit a legjobb barátja iránt. Sajnos az időzítéseik sosem voltak tökéletesek, bár elcsattant az első csók, különböző körülmények hatására mindketten kikapcsolták az érzelmeiket, majd pedig érzelemmentesen egymásnak estek, és az első együtt töltött éjszakájuk is megtörtént. Előbb Stefan, később pedig Caroline is visszakapcsolták az emberségüket. Az évad végén Caroline időt kért, és Stefan elmondta neki, hogy várni fog rá. A hetedik évad legelső részében elcsattant a második érzelmes csók. Sajnálatos fordulatok miatt az évad felénél elváltak útjaik, de a viszontagságok ellenére a szezon végén újra egymásra találtak. A nyolcadik évadban néhány résznyi boldogság (és igen, eljegyzés) után Stefan újból Ripper üzemmódba váltott. Végül emberré vált, kis évődés után ismét megkérte a vámpírlány kezét, majd pedig feleségül vette élete szerelmét. Azonban nem élvezhették férj-feleség felállásban a közös életüket, mert a fináléban Stefan feláldozta magát mindenki más boldogságáért. Bár szemtől szemben nem sikerült elmondani, de mindkettejük üzenete eljutott a másikhoz, miszerint örökké szeretni fogják egymást. Caroline pedig biztos benne, hogy még találkoznak majd. Tény, ez nem az a nagyon boldog befejezés, amire vágytunk, de attól még, akárhogy nézzük, akkor is endgame!
A legfontosabb információt muszáj megosztanom a bejegyzés elején. A csodálatos Candice Accola ma ünnepli 28. születésnapját, és ezúton is kívánom neki, hogy legyen számára tökéletesen boldog ez a nap. Elárulom, hogy a születésnapja alkalmából még ma megírom az életrajzát és a filmográfiáját, ami ugyan nem nagy dolog, mivel már réges rég ki kellett volna tennem ezeket a modulokat, de jobb későn, mint soha, ugye? Emellett viszont a napokban tényleg nagy dolgokkal készülök nektek, ugyanis igyekszem Candice összes eddigi filmjét és sorozatszerepét felkutatni, hogy ti is megnézhessétek és/vagy letölthessétek őket. Mára terveztem mindezt, de kicsit csúszni fog a dolog.
Na, de azért hoztam egy kis újdonságot, ami legalább Candice-hez is kapcsolódik. Emlékeztek még arra a két Access Hollywood interjúra, amit múltkor kitettem? Nos, megérkezett egy újabb videó, melyben ezúttal a Ninával való utolsó jelenetéről esik szó, illetve az évadzáró is szóba kerül. A videó alatt fordítva.
Riporter: Beszélnél arról, milyen volt az utolsó jelenet Ninával? Candice: Kattel és Ninával forgatni, és tudni, hogy hármunknak ez volt az utolsó alkalom, hogy együtt forgattunk jelenetet, nagyon érzelmes volt. Ha te színész vagy, és bekerülsz egy sorozatba, először abban reménykedsz, hogy berendelik. És mikor berendelték, abban bízol, hogy marad is egy ideig. És ha ez megtörténik, akkor reméled, hogy valóban szereted, amit csinálsz és azokat az embereket, akikkel naponta együtt vagy. És nekünk szerencsére ez mind megadatott. Tudod, hat év elteltével igazán leírhatatlan, hogy milyen összehasonlítani a mi tapasztalatainkat másokéval az iparban. Valamint azokkal, akik nem dolgoztak a sorozatunkban. Egy különleges helyzet ennyi emberrel lenni. És ez tényleg egy munkacsaláddá vált. Riporter: Tudom, hogy mind Atlantában éltek, és ez nem olyan, mint Hollywood. Candice: Igen. Mi át is költöztünk ezért a munkáért. Az emberek elköltöznek a barátaiktól, a családjuktól, mi pedig...ezt úgy hívom, hogy a vándorcirkusz, ami nem utazik sehova. A saját kis cirkuszunkká váltunk ott Atlantában, és míg be nem fejeződnek a forgatások, egész idő alatt ott vagyunk. Szóval igen, ez határozottan egy érzelmes utolsó nap volt, ugyanakkor nagyszerű is volt, mert sikeres volt. Ez nem amiatt volt érzelmes, mert nem kaptuk meg, amit akartunk. Mind tudtuk, hogy ez bekövetkezik. És...hat év hosszú idő, szóval ez egy remek utazás volt eddig. Riporter: Remélhetőleg még sok-sok évet kapunk, de áruld el nekünk, mégis hány doboz zsebkendőre lesz szükségünk a fináléhoz? Candice: Hány doboz zsepi kell a fináléhoz? Úgy érzem, itt mindenki sok zsebkendőt elhasznált az egész évad során. Ez egy nagyon érzelmes szezon volt. De úgy hiszem, az íróknak mindig vannak húzásaik, és mindenki megzuhan tőle az évadzáró alatt, viszont vannak nem várt ütőkártyáik is, melyekre a legkevésbé fogtok számítani. Szóval mindenki készüljön fel mindkét érzelemre.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés